A mostani helyzet, a háború, a gazdasági válság, a globális gazdasági átalakulások – mint 2020-ban a pandémia – hatást gyakorolnak mindennapjainkra. Mindannyiunknak megvannak a maga megélései. Mindannyiunknak van véleménye arról, hogy mit kellene tenni, kinek hogyan kellene felelősséget vállalni.
Az elmúlt pár hónapban azt kutattuk, hogy vajon a jelenlegi helyzet, vagy korábban a COVID-19 járvány volt-e nagyobb hatással a társadalomra.
2020-ban a járvány kapcsán a társadalom úgy nyilatkozott, hogy érzékenyebbé vált mind a gazdasági, mind a környezeti, mind a társadalmi problémák iránt.
2024. évi kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók hogyan értékelik hozzáállásukat és annak változását.
„A felelősségem arányában nőtt a tehetetlenség megélése is. Amit tenni tudok, hogy érzékenyíteni szeretném a környezetem. Ettől együttműködést és közös megoldásokat várok.”
A válaszadók bevallása szerint az elmúlt pár év történései, csakúgy mint a COVID-19, érzékenyebbé tette őket a társadalmi problémákra. 28% nyilatkozott úgy, hogy sokkal érzékenyebbé vált a társadalmi problémákra, további 41% pedig úgy válaszolt, hogy kissé érzékenyebbé vált.
[2020-ban végzett kutatásunk esetében a válaszadók 60%-a vallotta úgy, hogy nőtt az érzékenysége a környezeti problémák iránt.]
„Ha lehet ezt fokozni… Siratom az eltűnő fajokat, a tönkretett ökoszisztémákat, a lebetonozott termőföldeket, ahová szennyező gyárakat telepítenek és segít meg a kormányzat az adófizetők pénzéből (pénzünkből).”
A környezeti problémák esetében a kutatás hasonló eredményt hozott. A válaszadók 39%-a sokkal érzékenyebbé vált, míg további 33% kissé érzékenyebbé vált a környezeti problémákra.
[2020-ban végzett kutatásunk esetében a válaszadók 62%-a vallotta úgy, hogy nőtt az érzékenysége a környezeti problémák iránt.]
„Örülök neki, hogy még mindig azon az oldalon vagyok, aki tud segíteni, és nem nekem van szükségem segítségre. Viszont éppen ezért kötelességemnek is érzem, hogy folyamatosan nyújtsak anyagi támogatást különböző ügyekhez.”
Végezetül lássuk a gazdasági problémák esetében hogyan hatott a társadalomra az elmúlt pár év. Nem meglepő talán, hogy itt volt a legmagasabb azoknak az összesített aránya (78%), akik akár kisebb, akár nagyobb mértékben, de érzékenyebbé váltak a problémákra. A válaszadók 40%-a úgy nyilatkozott, hogy sokkal érzékenyebbé vált a gazdasági problémákra, további 38% pedig kis mértékben ugyan, de szintén érzékenyebbé vált.
Kutatásunk következő részében arra kerestük a választ, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet esetében egyetértenek-e azzal a válaszadók, hogy mindentől függetlenül a klímaváltozásra sürgősen reagálnunk kell. A kitöltők 94% válaszolt erre a kérdésre igennel, ami még a 2020. évi kutatásnál [93%] is magasabb arány.
Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy a környezeti, a gazdasági vagy a táradalmi probléma lényegesebb, akkor a válaszadók többsége (41%) a táradalmi problémát tartja a legnagyobbnak, majd a környezeti (38%), végül a gazdasági problémákat (22%).
Abban is nagyon nagy az egyetértés, hogy a fenntarthatóság mindenkinek egyformán felelőssége (78%), a gyártó cégeké éppúgy, mint az államoké, gazdasági unióké, kereskedő cégeké, vagy a fogyasztóké.
A válaszadók azzal az állítással is szinte egybehangzóan (93%) egyetértenek, hogy a vállalatoknak kommunikálniuk kellene az olyan témákról, mint az újrahasznosítás, a műanyagmentesség vagy a klímavédelem.
2020-hoz hasonlóan idén is megkértük a kitöltőket, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok között jelöljék meg azt az 5 célt, amely a legsürgetőbb, amivel a vállalatoknak mindenképpen foglalkozniuk kellene.
2020-ban a legsürgetőbb cél az SDG12: Felelős fogyasztás és termelés (57%) volt, ezt követte az SDG13: Fellépés az éghajlatváltozás ellen (51%), majd az SDG6: Tiszta víz és alapvető köztisztaság (43%), az SDG2: Az éhezés megszüntetése (35%), míg a listát az SDG4: Minőségi oktatás és SDG7: Megfizethető és tiszta energia (34%) célok zárták.
2024-ben a válaszadók által felállított TOP5 rangsor az alábbiak szerint alakult:
- SDG13: Fellépés az éghajlatváltozás ellen (52%)
- SDG6: Tiszta víz és alapvető köztisztaság (49%)
- SDG4: Minőségi oktatás (48%)
- SDG12: Felelős fogyasztás és termelés (42%)
- SDG2: Az éhezés megszüntetése (38%)
Bár a sorrendben van változás, jól látható, hogy továbbra is ugyanazt az 5 Fenntartható Fejlődési Célt tartják a legsűrgetőbbnek, mint 4 éve.
Végezetül pár információ a kitöltőkről
2020. évi közvéleménykutatásunk eredményeiről itt számoltunk be.
Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki válaszadóként közreműködött a kutatás során.
