Külön-vélemény

„Valójában mindig a valóságban élünk” | Fenntarthatóságról őszintén dr. Guld Ádámmal

1 óra ago
Szólj hozzá
by Vida Melinda
Szerző Vida Melinda

Kik is valójában a Z generáció tagjai, hogyan fogyasztják a médiát, és miért küzdenek állandó klíma- és jövőszorongással? Vajon hihetünk-e még a saját szemünknek a mesterséges intelligencia által generált tartalmak korában, és mekkora veszélyt rejt az, ha a fiatalok a ChatGPT-t használják pszichológusként? És hogyan hat a figyelemgazdaság és az influenszer-kultúra a vállalatok fenntarthatósági kommunikációjára, valamint a greenwashing felismerésére?

A Fenntarthatóságról őszintén podcast kilencedik adásának vendége dr. Guld Ádám, médiakutató, kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem docense.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban a generációk közötti médiafogyasztási különbségeket, az influenszer-kommunikáció buktatóit, valamint a mesterséges intelligencia médiára gyakorolt radikális hatásait jártuk körbe. Dr. Guld Ádám és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, miért nem lehet a digitális bennszülött Z generációt egyszerű zöldre festéssel (greenwashing) átverni, milyen kihívásokat jelent a figyelemgazdaság térnyerése és a hiteles szakértők hiánya a digitális térben, és milyen új, lassító trendek – mint például a butatelefonok vagy az MP3-lejátszók visszatérése – jelennek meg a fiatalok körében a digitális túltelítettség válaszaként.

Egy epizód a média hitelességének válságáról, a generációk klímaszorongása mögött meghúzódó okokról, és arról, miért a hiteles hang, a horizontális kommunikáció és a nyitott partneri viszony kiépítése a legfontosabb a jövőbeli vállalati kommunikáció alapja.

SZK
Indítsunk a Z generációval! Kik ők, és miben különböznek a médiafogyasztási szokásaik a korábbi generációkhoz, például az X vagy Y generációhoz képest?

GÁ
A Z generáció (az 1995 és 2010 között születettek) az első igazi digitális bennszülött generáció. Míg az Y generáció a digitális forradalom úttörője volt, de még volt offline gyermekkora, a Z-k már egy teljesen hálózati kommunikációra épülő világba születtek bele. Számukra a hagyományos, lineáris tévézés sokszor „ciki”, ezt az idősebbek műfajának tartják. Ugyanakkor a digitális térben nagyon is aktív televíziós tartalomfogyasztók, sőt, ők diktálják a platformok és eszközök digitális trendjeit.

SZK
Sokszor halljuk, hogy a Z generáció munkahelyválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a fenntarthatóság és a vállalatok környezeti teljesítménye. Tényleg ennyire meghatározó náluk a klímaszorongás?

SGÁ
A klímaszorongás abszolút valós, hiszen ők egy folyamatos válságélményben nőttek fel a 2008-as gazdasági világválságtól a Covidon át a klímakatasztrófa fenyegetéséig. Ez olyan szinten rányomja a bélyegét a gondolkodásukra, hogy sokan már a családalapítást is megkérdőjelezik a környezeti feltételek miatt. Korábban a fenntarthatóság valóban az első szempontok között szerepelt a karriertervezésnél, azonban a jelenlegi megélhetési és lakhatási válság sok esetben hátrébb sorolta ezt a tényezőt, és átvette a helyét a „túlélés” és az anyagi biztonság megteremtése.

SZK
Mennyire tudják ők kiszűrni a cégek hangzatos zöldre festését (greenwashing), és hogyan érdemes egy vállalatnak kommunikálnia velük?

GÁ
Elképesztően kritikusak, és nagyon gyorsan átlátnak a zavaró vagy manipulatív üzeneteken. Bár a Z generáció sem teljesen homogén, a tájékozottabb rétegeiket nagyon nehéz átverni. Ami náluk a legfontosabb, az a hiteles hang és a horizontális kommunikáció. Partnerként kell kezelni őket, mert arra kifejezetten rosszul reagálnak és kilépnek a helyzetből, ha valaki felülről, domináns pozícióból akarja megmondani nekik a tutit.

Dr. Guld Ádám

Dr. Guld Ádám, médiakutató, kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense. Szakmai konferenciák rendszeres előadója. Eddigi kutatási eredményei két saját szerkesztésű kötetben és számos folyóiratban jelentek meg.
Főbb kutatási területei: társadalomtudomány, médiatudomány, médiakultúra, ifjúsági kultúrák és sztárkutatások. A Z-generáció kommunikációs- és médiahasználati szokásaival 2012 óta foglalkozik, ahogy az ismertség viszonyaival és a különböző generációk kommunikációs- és médiahasználati szokásaival is. Négy önálló kötetet publikált ezekben a témákban.

SZK
Az influenszerek szerepe megkerülhetetlen náluk. De mi történik akkor, ha a fenntarthatóság témájában úgynevezett „instant szakértőkre” vagy influenszerekre támaszkodnak a cégek?

GÁ
Ez a jelenlegi figyelemgazdaság egyik legnagyobb problémája. Ma rengeteg influenszer nyilatkozik milliók előtt olyan témákban, amihez valójában semmilyen kompetenciája nincsen. Nincs mögöttük hitelesítő mechanizmus, az emberek mégis bedőlnek annak a téveszámnak, hogy „a láthatóság hitelesít”. Ez a jelenség óriási teret enged a greenwashingnak, és érdekes módon a kutatások szerint ebbe sokszor az X és az Y generáció tagjai még könnyebben bele is csúsznak, mint a fiatalok.

SZK
Említetted, hogy a hihetetlen tartalomdömping mellett létezik egy lassítási trend is. Hogyan jelenik ez meg az ő mindennapjaikban vagy a médiafogyasztásukban?

GÁ
Minden erős trend kitermeli a maga ellentrendjét. Megjelent egy tudatos lassításra fókuszáló réteg a fiatalok között, akik a felszínes pörgetés helyett a mélyebb, minőségi tartalmakat keresik. Egyetemi hallgatóknál is látom, hogy egyre többen tudatosan visszatérnek a „butatelefonokhoz” vagy a 10 éves MP3 lejátszókhoz, hogy visszakapcsolódjanak a valós térbe és kiszakadjanak a digitális túltelítettségből. De ide sorolható az a jelenség is, hogy sok 20-as éveiben járó fiatalnak az alföldi tanyavásárlás és az önfenntartó életmód vált a vonzó jövőképpé.

SZK
Zárásként: hogyan hat a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése a média hitelességére és a pszichénkre?

GÁ
A mesterséges intelligencia alapjaiban tudja megrengetni a médiába vetett bizalmat, hiszen ott tartunk, hogy lassan azt sem hisszük el, amit a saját szemünkkel látunk. Emellett komoly veszélyt jelent a chatbotokkal (például ChatGPT) kialakuló paraszociális kapcsolódás is. Sok fiatal már egyfajta pszichológusként, sőt barátként használja ezeket a programokat intim problémák megbeszélésére. Mivel a gép mindig alkalmazkodó, kedves és nem konfrontálódik, félő, hogy ez elszigeteli őket a valós, hús-vér konfliktusok kezelésének megtanulásától a fizikai térben.
A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva szintén dr. Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense lesz a vendégünk, akivel azt járjuk körbe, hogyan tudunk hitelesen kommmunikálni, legyen szó a klímaváltozásról vagy a fenntarthatóságról.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el:

Ezeket is olvasd el

A szerzőről

Vida Melinda

Valamennyi bejegyzés megtekintése

Leave a Comment