Külön-vélemény

„Ránk rúgta az ajtót a vízhiány” | Fenntarthatóságról őszintén Fontányi Ritával

Szerző Vida Melinda

Vajon valóban víz-nagyhatalom Magyarország, vagy ez csak egy elavult sztereotípia a klímaváltozás korában? Hogyan menthetjük meg a katasztrofális állapotban lévő ivóvízhálózatunkat, ahol a kitermelt tiszta víz több mint ötöde egyszerűen elszökik a hálózatban? Miként biztosítható a jövőben a Duna szabályozása és a paksi atomerőmű hűtése, ha a folyók medre mélyül, a vízszint pedig drasztikusan apad?

A Fenntarthatóságról őszintén podcast legújabb adásának vendége Fontányi Rita, a P & B Aqua Zrt. alapítója és vezérigazgatója, aki cégével a hazai vízgazdálkodás megújításán, az ivóvízellátás modernizációján és a vízközmű-digitalizáción dolgozik nap mint nap.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban a hazai vízkészletek megdöbbentő valóságát és a klímaadaptáció legégetőbb kérdéseit jártuk körbe. Fontányi Rita és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, miért tévhit a magyar „víz-nagyhatalom” státusz és miért a felszín alatti rétegvizeink vannak a legkomolyabb veszélyben. Megvizsgálták, hogy a klímaváltozás okozta aszályos időszakok és a folyók apadása hogyan sodorják veszélybe a paksi atomerőmű hűtését, és miért elkerülhetetlen szakmai lépés a duzzasztás, illetve a folyók szabályozása. Szó esett a hazai ivóvízhálózat kritikus állapotáról, ahol a rekonstrukció jelenlegi tempójával közel 500 évbe telne a vezetékek teljes cseréje. Kitértek a mezőgazdaság alkalmazkodási kihívásaira és az illegális kútfúrások kockázataira, valamint az akkumulátorgyárak és ipari létesítmények óriási napi vízigényére is. Továbbá rávilágítottak arra is, miért lenne létfontosságú egy egységes, erős szakmai háttérrel rendelkező vízgazdálkodási irányítás (mint az egykori Vituki) újjáépítése a jelenlegi széttagolt és bürokratikus rendszer helyett.

Egy epizód hazánk legértékesebb kincséről, a vízről, a halogatott infrastrukturális beruházások következményeiről, és arról, miért kell végre a víz megtartását a nemzeti stratégia abszolút fókuszába helyeznünk.

SZK
Sokszor hallani azt a sztereotípiát, hogy Magyarország víz-nagyhatalom. Rita, mennyire felel meg ez a valóságnak a mai klímaváltozás korában, és milyenek valójában a hazai vízkészletek?

FR
Egyáltalán nem vagyunk víz-nagyhatalom, ez egy elavult tévhit. Amiben valóban különlegesek vagyunk, az a termálvíz, de azzal nem tudunk öntözni, és meginni sem lehet. A klímaváltozás miatt a hazai vízkészleteink az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkentek: a folyók medre mélyül, a vízszintjük pedig folyamatosan apad. Különösen a felszín alatti rétegvizeink vannak igazi veszélyben, amelyek az ivóvízbázisunk jelentős részét adják. Tudomásul kell vennünk, hogy a klímaváltozás és a vízhiány ránk rúgta az ajtót, és a Kárpát-medence speciális földrajzi helyzete miatt a környező országoknál is rosszabb helyzetben vagyunk, mert nem foglalkoztunk időben az alkalmazkodással.

SZK
Említetted az ivóvízbázisunkat. Ha az adottságaink alapvetően jók, milyen állapotban van az az ivóvíz-infrastruktúra, amely eljuttatja a vizet a lakossághoz?

FR
Az adottságaink fantasztikusak, valóban „isten finom” ivóvizünk van, amelynek a 95%-a felszín alatti vizekből származik. Azonban az ivóvízhálózatunk katasztrofális állapotban van. A mintegy 80 000 kilométeres hazai vezetékhálózatnak évente mindössze a 0,2–0,5%-át modernizálják, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi tempóban nagyjából 500 évbe telne a teljes csere. Ennek következtében a hálózati veszteségünk óriási, körülbelül 22% egyszerűen elfolyik a csövekből. Ha nem lenne ez a hatalmas hálózati veszteség, az aszály vagy egyéb havária okozta mennyiségi problémák sokkal kevésbé sújtanák a szolgáltatókat.

SZK
Hogyan tud segíteni ezen a helyzeten a digitalizáció és a megújuló energia, és miért jelentenek ekkora terhet a közművek működtetési költségei?

FR
A víziközmű-szolgáltatók költségeinek kereken az 50%-át az energia teszi ki – a kutak, szivattyúk és átemelők működtetése brutális költséggel jár. A megújuló energiaforrások integrálása közvetlenül ezt az óriási rezsit csökkenthetné. A hálózati veszteségek felderítésében és enyhítésében pedig kulcsszerepe van a digitalizációnak, amelyre épp most jelentettek be egy 50 milliárd forintos pályázatot. Viszont nagyon fontos, hogy ne csak ad-hoc raktapaszokat tegyünk a rendszerre, hanem szisztematikusan építsük be a modern mérési technológiákat, az energiahatékonyságot és a megújulókat minden új fejlesztésbe.

Fontányi Rita

Fontányi Rita, a P&B Aqua Zrt. alapítója és vezérigazgatója. A P&B Aqua egy kutatási, fejlesztési és műszaki tanácsadó cég, küldetése a vízgazdálkodás megújítása, úgy mint az ivóvízellátás modernizációja, a vízmérleg javítása, a megújuló energiaforrások alkalmazása a vízgazdálkodásban és a víziközmű digitalizációja. Vendégünk tehát nem kívülről látja a magyar vízkészletek kihívásait, hanem azokkal foglalkozik nap mint nap, műszaki és innovációs szempontból egyaránt.

SZK
A mezőgazdaság a másik hatalmas vízhasználó szektor, amelyet az aszályok évről évre egyre súlyosabban érintenek. Miért halad ilyen lassan a gazdák alkalmazkodása, és hogyan függ össze ez az illegális kútfúrásokkal?

FR
Az aszály és az aszálykár sajnos egyre rosszabb lesz, de az öntözésfejlesztés terén teljesen megakadtunk, mert a rendszer túlszabályozott, drága és nagyon lassú megtérülésű. Sok gazda inkább felveszi az aszálykártámogatást, és emiatt nem gondolkodik hosszú távon. Akik pedig megpróbálnának legális kutat fúrni, sokszor elvesznek a bürokrácia és az engedélyeztetés útvesztőiben. Emiatt virágzik az illegális kútfúrás, amivel viszont folyamatosan átlyukasztjuk és veszélyeztetjük a legértékesebb rétegvizeinket. Míg a tőkeerős nagy gazdaságok saját tározókat építenek, a kisebb gazdáknak olyan egyszerűsített szabályozási programokat kellene adni, amelyeket bátran mernek használni.

SZK
Nyaranta a Duna alacsony vízállása és melegedése miatt rendszeresen felmerül a paksi atomerőmű hűtésének a kérdése. Miért a Duna szabályozása és a duzzasztás a megoldás ahelyett, hogy átállnánk más technológiákra?

FR
A paksi blokkokat dunai vízhűtéssel üzemeltetni a legolcsóbb és leggazdaságosabb megoldás, a meglévő engedélyek is erre szólnak. Egyéb zárt körös hűtések, például a hűtőtornyok kiépítése egy teljesen más, rendkívül drága technológia lenne. A valódi megoldás a dunai duzzasztás. Bár a bős-nagymarosi „Dunaszaurusz” óta ez a téma politikai tabunak számít, a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót, és a Duna medrének mélyülése miatt a vízszint drámai módon süllyed. Ha lennének keresztirányú zárások és duzzasztóművek a folyón – ahogyan azt a szlovákok és az osztrákok is teszik –, mi magunk dönthetnénk el, hogy a víz milyen sebességgel hagyja el az országot, stabilizálva a vízszintet és garantálva a biztonságos hűtést.

SZK
Ha a jövőt nézzük, mik a legsürgősebb teendők? Hol kellene elkezdeni a cselekvést ahhoz, hogy Magyarország sikeresen alkalmazkodjon a vízkrízishez?

FR
A legsürgősebb feladat nem mérnöki, hanem strukturális: újra fel kell állítani egy erős, egységes vízgazdálkodási irányítást és szakmai csapatot. A jelenlegi rendszer végtelenül széttagolt; ha egy víziközmű-társaság elindít egy projektet, az állandó átszervezések miatt akár hat különböző minisztériumhoz és hatósághoz kell fordulnia. Rettenetesen hiányzik a 2012-ben felszámolt VITUKI (Vízügyi Tudományos Kutatóintézet) szakmai bázisa. Az örökségét ugyan próbálják egyetemek továbbvinni, de így mindenki csak a saját szakterületét és régióját lobbizza. Egy erős, centralizált koordináció nélkül nem tudunk rendszerszinten fellépni az aszály, az ivóvízhálózat romlása és a folyóink apadása ellen.
A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva ismét Fontányi Ritával („P & B Aqua” Zrt.) beszélgetünk majd a tavaink helyzetéről.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el:

A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment