Izland Európa második legnagyobb szigete, közvetlenül az Északi-sarkkör alatt helyezkedik el. A mintegy 400 000 lakos több mint fele a fővárosi térségben él, a többiek többsége pedig part menti falvakban lakik. Izland Európa egyik utolsó jelentős kiterjedésű vadonja, amelyet gleccserek, lávamezők és vulkáni homok jellemez.
Izland szigetországa régóta elismert környezetbarát politikájáért. Fejlett megújuló víz- és geotermikus energiaágazata biztosítja az ország energiaigényes iparágainak energiaellátását. Az ország elősegíti a környezetbarát életmódot, beleértve az ökoturizmust is. A kormány ösztönzi a zöld technológiát alkalmazó termékek fejlesztését.
Izland átvette az EU joganyagát a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben, de például a természetvédelem területén nem. Izland földrajzi adottságai, ritka népessége és a megújuló energiaforrások bősége gyakran olyan kihívásokat és szakpolitikai környezetet eredményeznek, amely eltér a nagyobb európai országokétól.
A szennyezés alacsony szintű, a levegő és a víz minősége pedig kiváló. Az egy főre jutó energiatermelés nagyon magas, és a helyhez kötött energiaellátás szinte 100%-ban megújuló forrásokból – geotermikus és vízenergiából – származik. Izland célja, hogy tovább növelje a megújuló energia, köztük a szélenergia felhasználását, támogatva ezzel a közlekedési és halászati ágazatok tisztaenergia-átmenetét.
Krafla geotermikus erőmű Izlandon.
Izland gazdasága
Izland gazdaságának legnagyobb pillére a halászat. Az ország ezért a fenntartható halászat megvalósításának egyik vezető példájaként tekinthető. A halászat szigorú kvótarendszerének célja a halállományok fenntartható hasznosításának biztosítása.
A gazdaság további fő alapjai a természeti értékekre épülő turizmus, valamint a víz- és geotermikus energia hasznosítása. Izlandot olyan országnak tartják, amely nagy potenciállal rendelkezik a fenntartható fejlődés terén követendő példák kialakításában.
Az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás viszonylag magas, főként az Izland zöld energiája által vonzott nehézipar kibocsátásai miatt. A növényzet-helyreállítási programok célja az élőhelyek és a szénelnyelők helyreállítása. A turizmus 2010 óta robbanásszerűen növekedett; Izland vadonját és természeti értékeit tekintik a legfőbb vonzerőnek.
A szakpolitikai válaszok közé tartozik a természeti látványosságok jobb megközelíthetősége és a természetvédelmi intézkedések erősítése.
Izland célja: karbonsemlegesség 2040-re
A fenntartható jövő megteremtéséhez és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez korlátoznunk kell a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Izland példát kíván mutatni, és ennek érdekében azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2040-re karbonsemlegessé válik.
Izland kétségtelenül előnyös helyzetben van. Az ország már megszüntette a fosszilis tüzelőanyagok használatát az áramtermelésben és a lakossági fűtésben, bizonyítva, hogy a megújuló energiára való átállás megvalósítható. A lakosság saját tapasztalatból ismeri az olcsóbb, hazai forrásból származó energia, a tisztább levegő és a magasabb életszínvonal előnyeit.
A klímaváltozás hatásai Izland-szerte jól láthatók és érzékelhetők. Talán a legmegdöbbentőbb látvány a visszahúzódó gleccsereké, különösen a történelmi fényképeken látható egykori kiterjedésükhöz képest. Néhány gleccser már elveszítette gleccserstátuszát, és mára csupán „halott jéggé” vált. Az óceánok elsavasodása szintén személyes és gazdasági jelentőségű kérdés az izlandiak számára. Az ország gazdasága nagymértékben támaszkodik a virágzó halászati ágazatra, amelynek fenntartható kezelése alapvető fontosságú az értékes export fenntartásához.
Izland előtt jelentős kihívások állnak a 2040-es karbonsemlegességi cél elérésében. Ezek közé tartozik a szén-dioxid-mentes közlekedési rendszerre való átállás, a hatékonyabb hulladékgazdálkodási gyakorlatok bevezetése, a fenntartható mezőgazdasági módszerek kiterjesztése, valamint a helyi szén-dioxid-eltávolítási kezdeményezések megerősítése. Az ezen a területeken elért előrelépések egy valóban fenntartható, klímabarát és körforgásos gazdaság kialakulását eredményezhetik Izlandon.
Izland nemzeti terve
Egy fejlődő, a szén-dioxid-kibocsátásra tudatosan figyelő izlandi társadalom 2040-re.
Aki 2040-ben Izlandra látogat, egy valóban fenntartható életmódot tapasztalhat meg. Mindenekelőtt fosszilis tüzelőanyagok nélkül utazhat majd, amint izlandi földre lép. Az ország évtizedek óta kizárólag megújuló energiára támaszkodik a villamosenergia-termelésben és a távfűtésben, a következő nagy energiaátmenet pedig a közlekedési szektorban zajlik majd. A folyamatos fejlődés Izland meglévő szakértelmére építve segít megfelelni a karbonsemlegesség kihívásának.
Ipar
Az izlandi ipar 2020-ban megújuló energiával működött, és ez 2040-ben is így lesz.
Közlekedés
Izland teljes belföldi közlekedése helyben előállított alternatív üzemanyagokkal fog működni.
Halászat
A halászati ágazat alternatív üzemanyagokra támaszkodik majd, és eléri a 100%-os hasznosítási célkitűzését.
Élelmiszerek
A fogyasztók teljes nyomon követhetőséget kapnak az ételeik eredetéről, valamint szén-dioxid-költségre és karbonkompenzációra vonatkozó információkat közvetlenül az élelmiszer-szállítóktól, mind az üzletekben, mind az éttermekben.
Erdők és vizes élőhelyek
Több fa ültetésével és a vizes élőhelyek megőrzésével Izland nagyobb menedéket biztosít a vonuló és helyi madárfajok számára, miközben csökkenti a földhasználatból származó szén-dioxid-kibocsátást és megőrzi a biológiai sokféleséget.
Kutatás és fejlesztés (K+F)
A globális vállalatok Izlandra ideális tesztpiacként tekintenek majd, kihasználva a helyi erőforrásokat, például a geotermikus energiát, a tiszta vizet és a tiszta villamos energiát. A Carbfix projektet jelentősen kibővítik annak érdekében, hogy világszerte csökkentse a nehéziparból származó kibocsátásokat.
Megújuló energia
Az izlandiak már több mint egy évszázada használnak megújuló energiát. Napjainkban az ország teljes villamosenergia- és távfűtési igényét megújuló energiaforrások fedezik, elsősorban vízenergia és geotermikus energia felhasználásával. A hazai energiaforrások kiaknázásának köszönhetően Izland jelentősen javította az életszínvonalat, és kivételes lehetőségeket teremtett az energiaigényes iparágak számára, hogy felelősségteljesebb módon állítsanak elő termékeket.
Izland 2025-ös energiamixe: 72,7% vízenergia, 27,2% geotermikus energia, 0,1% széleneergia.
Az izlandi megújulóenergia-szakértelem négy fő területre összpontosul:
1. Geotermikus energia villamosenergia-termelésre, távfűtésre és közvetlen felhasználásra
- Izland villamos energiájának 30%-át geotermikus energia biztosítja.
- A geotermikus távfűtés általánosan elterjedt az országban.
- Izland úttörő szerepet játszott a geotermikus energia közvetlen és integrált felhasználásában, amely egyszerre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és munkahelyeket teremt.
2. Vízenergia villamosenergia-termelésre
- Izland villamos energiájának 70%-át vízenergia termeli.
- Európa legnagyobb vízerőmű-gátja, a Kárahnjúkar, Kelet-Izlandon található.
Kárahnjúkar
3. Villamosenergia-átviteli rendszerek
- A megújuló forrásból származó villamos energia megbízható eljuttatása a végfelhasználókhoz.
- Jelentős szakértelem a szélsőséges éghajlati viszonyoknak és természeti veszélyeknek ellenálló átviteli rendszerek tervezésében.
- Környezetileg fenntartható műszaki megoldások alkalmazása.
4. CCUS – Szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás
- A Carbfix projekt a CO₂-kibocsátást közvetlenül kőzetté alakítja, amelyet ipari méretekben a föld alatt tárolnak.
- Az úgynevezett e-üzemanyagok előállítása során a „zöld” hidrogént és a geotermikus erőművekből vagy más forrásokból származó CO₂-t folyékony metanollá alakítják. Ez az üzemanyagként, környezetbarát vegyi anyagokként és egyéb termékekként hasznosítható megoldás a Power-to-X (P2X) és Electricity-to-Liquid (ETL) technológiák körébe tartozik.
Bálnavadászat
1986-ban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) bevezette a kereskedelmi célú bálnavadászat globális moratóriumát. A moratóriumot követően Izland egy időre felfüggesztette a bálnavadászatot, de a kilencvenes évek végén kilépett a Bizottságból. 2002-ben ugyan visszalépett, de nem ismerte el magára nézve kötelező érvényűnek a kereskedelmi vadászatra vonatkozó moratóriumot.
Izlandon a bálnavadászat története szinte egyidős magával az izlandi történelemmel. Emiatt a külföldi tiltakozásokat sokan a nemzeti szuverenitás elleni támadásként élték meg.
Az elmúlt 20-30 évben az izlandi lakosság körében folyamatosan csökkent a bálnahús iránti kereslet. Az izlandiak csupán 1–3%-a fogyaszt bálnahúst, így a hús túlnyomó részét Japánba exportálják.
Az izlandi hatóságok vizsgálatai szerint 2022-ben állatvédelmi törvények megsértésére hívták fel a figyelmet. Emiatt az izlandi élelmiszerbiztonsági hivatal (MAST) 2023 júniusában ideiglenesen felfüggesztette a vadászatot, bár szeptemberben ismét engedélyezték a tevékenységet.
Izlandon a közvélemény fokozatosan, de határozottan a bálnák védelme felé mozdult el. Különösen a fiatalabb generációk és a turizmusban dolgozók körében nőtt az ellenállás a vadászattal szemben. Az izlandi lakosság többsége ma már támogatja a kereskedelmi célú bálnavadászat végleges betiltását.
Társadalom
Izland a világ második legboldogabb országa a World Happiness Report szerint.
Izland évek óta a világ élvonalába tartozik a nemek közötti egyenlőség területén. A nők politikai és gazdasági részvétele magas, a parlamenti képviselők 46%-a nő. Az ország úttörő szerepet játszott az egyenlő bérezés szabályozásában is.
A fejlett jóléti államnak köszönhetően Izlandon az egyik legalacsonyabb a szegénység kockázata az OECD-országok között. A relatív szegénységi ráta 4,9%. A magas foglalkoztatottság, a családtámogatási rendszer és a szociális ellátások jelentősen mérséklik a társadalmi kirekesztődést.
Izland helyezései
- 8. helyezés a „Föld legzöldebb országai” GreenMatch listán
- 19. helyezés az Environmental Performance Index (EPI) listáján
- 15. helyezés a Sustainable Development Report SDG Index listáján
Sorozatunk korábbi cikkei:
