holnapután - földközpontú magazin
2010. szeptember 6. (hétfő) 19-20h
CLXXIV. adás
téma: trendek az építészetben - re-design és zöld falak
vendégek: Nyirán Márton, Konkrét Labor és Dancsuly Krisztina, Mohány és Páfra

program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
• témázás - re-design, zöld falak, zöld szemlélet az építészetben. PET-földgömb és PET-karácsonyfa. romkocsmák, egyediségek, trendek itthon és a nagyvilágban.

Ezúton is elnézést kérek minden olvasótól és érdeklődőtől a hosszabb hallgatásért. Egy kis időre szabadságra vonultam, és bár tengernek a közelébe se értem, nemhogy búvárkodhattam volna, viszont itthon sikerült elmerülni a természetben. A szinte mindennapi látogató vízisikló mellett, hattyúk, sirályok, szitakötők és pókok hada vett körül minket, és naponta új történetet hozott az életünkbe.

Kamera, könyv, víz, esténként grillezés vagy bográcsozás - ez volt a napi nomád élet programja napról napra.
Közben pedig figyeltük, hogy a hattyú család kitisztogatta-e már a parti öblöt a békalencséktől, hogy a kedvenc pókjaink mit fogtak ebédre vagy vacsorára, hogy a siklónk horgászott-e valamit, hogy az acsa mit tesz a szöcskével, hogy a sün mikor jön elő, és hogy milyen új színeket hoz a holnap.

És most újra itthon, újra netközelben, visszatértem a pörgésbe… holnapután, Jövő/Menő, Fenntarthatósági Nap… remélem, azért valamelyik hétvégén még megnézhetem a “srácokat”, mielőtt mind téli álomra hajtják a fejüket.

holnapután - földközpontú magazin
2010. augusztus 30. (hétfő) 19-20h
CLXXIII. adás
téma: megújuló energiaforrások szabályozási és támogatási környezetének változása
vendég: Varga Katalin, Energia Klub
program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • új olajevő mikrobát fedeztek fel a Mexikói-öbölben
  • bálna botrány
  • kivonják a 75 wattos izzókat is
• témázás - melyek azok a szabályozási és egyéb akadályok, melyek a megújuló erőforrások elterjedését gátolják? az Energia Klub kerekasztal-beszélgetéseket tartott a témában, melyek eredményét az elemzésünkben összesítették. eszerint 2 fő területen van szükség változtatásra: a beruházások engedélyeztetése, valamint az ösztönző-rendszerek kialakítása terén. utóbbinál a figyelem középpontjában a KÁT-rendszer állt, de sok kritika érte a beruházási támogatások pályázati rendszerét is.

Augusztus 21-én átlépjük a természet idei évre biztosított „költségvetését”.
Az emberiség az idei évre vonatkozóan némileg kevesebb, mint 9 hónap alatt feléli a teljes évre rendelkezésre álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások „költségvetését” - állítja a kaliforniai székhelyű kutató szervezet, a Global Footprint Network.

A Global Footprint Network számításokkal határozza meg a biokapacitást, a természet azon hosszútávon is fenntartható eltartóképességének mértékét, amely a bolygó erőforrásainak minden évben megújulásra képes mennyiségét jelenti, és viszonyítja ezt az emberi szükségletek mértékéhez, azon erőforrás mennyiséghez, amelyet az emberi tevékenységekhez felhasználnak, valamint amelyek a kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükségesek. Ezen összehasonlítás eredménye azt mutatja, hogy 2010-ben augusztus 21-i dátummal az emberiség igényei az ökológiai szolgáltatások iránt eléri azt a mértéket, amelyet ebben az évben a természet nyújtani képes.

A fentiek elviekben és szemléletesen úgy értelmezhetőek, hogy mostantól, azaz augusztus 21-től, az év végéig, az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi (és már nem annak “kamataiból” él, amely állapot hosszú távon is fenntartható lenne).

“Ha valaki a teljes éves jövedelmét elkölti kilenc hónap alatt, annak valószínűleg igen komoly aggodalomra lehet oka” – szemlélteti a helyzet a háztartások jövedelméhez hasonlatos párhuzammal Mathias Wackernagel, a Global Footprint Network igazgatója. “A helyzet nem kevésbé aggasztó, ha mindez az ökológiai költségvetésünkkel történik meg. A jelenleg tapasztalható klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erdőirtás, a víz- és élelmiszerhiány – ezek mind egyértelmű jelei annak, hogy tovább már nem finanszírozhatjuk fogyasztásainkat – ökológiai értelemben vett - hitelből. A természet ezt csak rövid ideig teszi lehetővé számunkra.”

Ökológiai túllövés

Az emberiség eddigi történelme során meg tudott élni a természeti tőke biztosította kamatokból – ami azt jelenti, hogy kevesebb erőforrást használt fel vagy szén-dioxidot bocsátott ki évente, mint amennyit a bolygó bioszférája újra tudott termelni vagy megkötni volt képest, az adott évben.

Körülbelül bő két évtizeddel ezelőtt, átléptük azt a kritikus határvonalat, ahol a természeti erőforrások iránt támasztott emberi igények mértéke elérte illetve túllépte azt az ütemet, amellyel a természet ezen erőforrásait és szolgáltatásait biztosítani tudja. Ez a szakadék az ökológiai erőforrások iránti „keresleti” és „kínálati” oldalak között – amelyet ökológiai túllövésnek nevezünk – folyamatosan növekedett az azóta eltelt években. Jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szüksége a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa (megújítsa) azon erőforrásokat, amelyet az emberiség egy év alatt elfogyaszt.

Szén-dioxid kibocsátás

A klímaváltozás talán az egyik leginkább markáns jele az ökológiai “túlköltekezésünknek”. Az emberiség karbon lábnyoma (amelyet a Global Footprint Network oly módon számít, hogy összegzi azon föld- és vízterület nagyságát, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott összes szén-dioxidot megkösse, ezáltal a légköri felhalmozódását megelőzze) képezi az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb részét, és emellett a leggyorsabb ütemben növekedő lábnyom-komponens. Globális karbon lábnyomunk több mint duplájára emelkedett 1970 óta. Ez idő alatt a karbon lábnyom háromszor nagyobb sebességgel növekedett, mint a következő leggyorsabban növekvő lábnyom-komponens, a beépített területek nagysága. Jelenleg a szén-dioxid kibocsátás több mint felét teszi ki a teljes ökológiai lábnyomnak, azaz sokkal több szén-dioxidot bocsátunk ki, mint amennyit a bolygó ökoszisztémája megkötni képes, emiatt felhalmozódik a légkörben és hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Az Ökológiai Túllövés Napjának kiszámítása

A Global Footprint Network minden évben meghatározza a globális biokapacitás mértékét – vagy másként fogalmazva: azon természeti erőforrások mennyiségét, amelyet a természet minden évben képes előállítani, „újratermelni” – és viszonyítja ezt az Ökológiai Lábnyomhoz, amely az emberiség ezen erőforrásokkal szemben támasztott igényének mértéke. Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a nagy-britanniai székhelyű New Economics Foundation által kidolgozott koncepció, amelyet a 2007-es év statisztikai adataiból számítanak ki (mert ez az a legutóbbi év, amelyre globális szintű, összegyűjtött és feldolgozott statisztika adatok állnak rendelkezésre), és az aktuális évre vonatkozó becslés a korábbi évek népességre, erőforrás-igényekre és GDP-re vonatkozó, ismert növekedési adataiból, illetve a GDP és az erőforrás-használat összefüggéseiből extrapolálhatóak.

A tavalyi évben az Ökológiai Túllövés Napja (2009.) szeptember 25-re esett. Idén a túllövés napját egy hónappal korábbira becsülhetjük. Ez nem az emberi igények hirtelen történő megnövekedésének köszönhető, hanem sokkal inkább a számítási módszertan fejlődésének, amely lehetővé teszi a túllövés mértékének meghatározását. (Például a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy világszinten kisebb a biokapacitás értéke, főként a legelőterületek tekintetében, mint ahogy azt korábban becsülni lehetett.)

“Az ökológiai túllövés időpontjára vonatkozó becslésünk konzervatívnak tekinthető – mondja Wackernagel. “Tudjuk, hogy távol vagyunk az egyetlen bolygónk nyújtotta lehetőségektől. A jó hír viszont az, hogy a legtöbb technológia és megoldás, amellyel a problémák orvosolhatóak lennének, már léteznek, illetve elérhetőek bárki számára. Ezek olyan dolgok mint például: az intelligens várostervezés, energiahatékony házak, ökológiai szempontú adóreform, a fosszilis energiahordozók nyílt vagy rejtett támogatásainak eltörlése, racionális népességpolitika, kerékpárhasználat, kevesebb húsfogyasztással járó étrend, vagy a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe vevő árszabások megjelenése.”

(forrás és további információk angolul: Global Footprint Network, magyarul: Ökológiai lábnyom)

holnapután - földközpontú magazin
2010. augusztus 16. (hétfő) 19-20h
CLXXI. adás
téma: merre tart a természetvédelem?
vendégek: Márkus Ferenc, Őrségi Nemzeti Park és Salamon Gábor, Aggteleki Nemzeti Park

program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • fenntarthatósági nap pályázat - film, zene, kreatív
  • 2010 a hőséghullámok éve
  • egymillió fát ültetne James Cameron és a Föld Napja Hálózat
• témázás - augusztus 4-én Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár kezdeményezésére indoklás nélkül felmondtak Salamon Gábornak (ANP), Márkus Ferencnek (ÖNP) és Sándor Istvánnak (HNP)…  mi a nemzeti parkok és az igazgatók feladata, felelőssége? milyen tendenciák fedezhetők fel a természetvédelemben? merre tart a természetvédelem?

holnapután - földközpontú magazin
2010. augusztus 9. (hétfő) 19-20h
CLXX. adás
téma: társadalmi vállalkozások
vendégek: Tóth Laura, NESsT és Jakab Áron, Fruit of Care

program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • óriás buszok a pekingi forgalom fölött
  • giga-szélerőmű
  • néhány adat a Szigetről
• témázás - társadalmi vállalkozás fogalma, célja, hazai és külföldi tapasztalatokkal. a NESsT célja, területei és támogatási formái, Fruit of Care egyedisége és termékei.

A hír
2010. augusztus 4-én Illés Zoltán, VM környezetügyért felelős államtitkár kezdeményezésére, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírásával, Rácz András átadta felmondólevelét Salamon Gábornak (Aggteleki Nemzeti Park igazgató), Márkus Ferencnek (Őrségi Nemzeti Park igazgató) és Sándor Istvánnak (Hortobágyi Nemzeti Park igazgató).

A furcsaságok

1. feltételezve, hogy a döntés akár jogos is lehet, ez a három szakember (de legyen bárki), megérdemelné az indoklást, még ha a törvény erre nem is kötelezi a döntéshozót.
2. az egyik igazgató szabadságot kért, nem kapott. amikor az elutasítás okáról érdeklődött, megtudta, hogy fel fogják menteni. a másik igazgató még a felmondásának napján is kizárólag a híradásokból értesült arról, hogy aznap megkapja felmondólevelét. azt gondolom, hogy az egymás iránti tisztelet, ennél egy kicsit többet is megkívánna.

Az emberek

• Márkus Ferenc: 2008. óta az Őrségi Nemzeti Park igazgatója. Az Őrségi Nemzeti Park önállóságát 2006-ban, a kormányzati struktúra karcsúsítására hivatkozva szüntették meg, majd a természetvédelmi szervezetek nyomására ezt a döntést felülvizsgálták, és 2008. áprilisától az Őrségi Nemzeti Parkot újra önálló igazgatóság irányította. Márkus Ferenc ezt megelőzően hat évig a WWF Magyarország vezetője volt. Ez előtt pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójaként tevékenykedett.
• Salamon Gábor: 28 éves gyakorlata van a nemzeti parkoknál, az Aggteleki Nemzeti Parkot 13 éve vezeti, ami 200 ember irányítását és a nemzeti park építését jelenti.
  A nemzeti park éves árbevétele általában 350 millió forint körüli, az idén sokkal kevesebb lesz a turizmus visszaesése miatt. A park éves támogatása mintegy 200 millió forint. Ez azt jelenti, hogy minden egyes költségvetési forintra 1 forint 10 fillért fizetnek be az államkasszába, szemben a többi nemzeti park átlagosan körülbelül 46 fillér befizetésével.
  Természetvédelmi tevékenységéért többször is kitüntették, feleségével és három gyermekükkel él.
• Sándor István: hat éve a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója. Biológus diplomája megszerzése után 1990-ben a HNP-nél helyezkedett el, majd 9 évig a Hortobágyi Génmegőrző Kht.-nál dolgozott, ahonnan 2004-ben Aradi Csaba utódjaként tért vissza a nemzeti parkhoz.

Hármójuk közül kettőjükkel volt szakmai kapcsolatom, Salamon Gábort azonban már 12 éve, hogy megismertem. Karakán, szókimondó, “nehezen szelídíthető” fajta. A természetvédelem és nemzeti parkja túlélése érdekében nem kevés harcot vállalt fel. Megismerkedésünk komoly szakmai feszültséggel kezdődött, amit önmagához híven, nem is hagyott szó nélkül. Az, hogy a bizalmába fogadott, nem volt gyors folyamat. Már hosszú évek óta nem értünk rá találkozni, sőt, évek teltek el anélkül, hogy egyáltalán telefonon beszéltünk volna. Amikor azonban pár éves hallgatás után tavaly szakmai információra volt szükségem, és felhívtam, tétovázás és szemrehányások nélkül, azonnal segített.

PS
A természetvédelem intézményrendszerének stabilitása alapvető a természetmegőrzés politikájában. A természetvédelem pedig a biológiai sokféleség védelmén keresztül közvetlenül az élet védelmét hivatott szolgálni. 2010 pedig a biodiverzitás világéve…
Az elmúlt hónapok természetvédelem terén zajló folyamatai egyre aggasztóbbak. A zöld szervezetek forrásai hónapok óta leállítva, sok-sok szervezet tevékenységét ellehetetlenítve, érthetetlen személyi elbocsátások, rémhírek a természetvédelmi őrszolgálat teljes átalakításáról.

Nem ítélek. Évek óta nem foglalkozom természetvédelemmel, ezért a szakmai naprakészségem sem hatalmaz erre fel. Kérdezni azonban már megtanultam. Ezért ma felhívtam két érintett igazgatót, akikkel leváltásuk után megpróbálok beszélgetni a rádióban is.

holnapután - földközpontú magazin
2010. augusztus 2. (hétfő) 19-20h
CLXIX. adás
téma: közösségi bankok

vendég: Kőrösi Ákos, MagNet Bank
program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • a többség nem akar atomerőművet Németországban
  • kínai zöld temetkezési kísérlet
  • vizeletből áram
• témázás - közösségi bank fogalma, magyar késés okai, különbségek a közösségi és a kereskedelmi bankok között, a közösség lehetőségei és ereje, közösségi adományozási program… a magnet példáján keresztül

Krugman azonban nem a nemzetközi tárgyalások problémáival foglalkozik, hanem a belső, amerikai törvényhozási folyamatokkal. Azt vizsgálja a Nobel-díjas közgazdász, hogy miért bukott el a szenátusban a klímaváltozási törvény.
Pontosabban előbb azt nézte meg, miért NEM bukott el, nehogy azokat vádolják meg az emberek, akik ezt nem érdemelnék meg. Krugman ennek kapcsán felmenti a tudósokat és a gazdasági szakértőket, szerinte a klímakutatók – még ha voltak is hibák a számításaikban -, helyesen jelzik a globális felmelegedést, és a gazdasági szereplők sem gátolnák a széndioxid-kibocsátás csökkentését, hiszen az egész gazdaságnak ez nem ártana, a GDP-növekedés lassulása elhanyagolható lenne emiatt. A klímakutatók hibáit egyébként Krugman szerint a sajtó nagyította fel, és ez kapóra jön azoknak, akik ellenzik a cselekvést a klímaváltozás ügyében.

Kapzsiság és gyávaság
Krugman szerint tehát nem a tudomány és nem a gazdaság az oka annak, hogy nem ment át a törvényjavaslat, hanem két tényező: a kapzsiság és a gyávaság.
A klímaügyben a cselekvést megakadályozó tényezők után nyomozva Krugman a pénz útját követte. Szerinte a széndioxid “megdrágítása”, vagyis, hogy ára legyen a kibocsátásnak, elsősorban nem az egész gazdaság érdekeit sérti, hanem néhány speciális iparágét. Így például a szén- és az olajiparét. És ezek az iparágak hatalmas dezinformációs kampányt kezdtek, hogy megvédjék érdekeiket.
Krugman szerint ehhez a felnagyított médiahírek - amelyek a klímakutatók tévedéseivel borzolják a kedélyeket - ugyanúgy hozzátartoznak, mint a szponzorált kutatóintézetek, amelyek állítják: megbénítaná a gazdaságot a széndioxid-kibocsátás korlátozása. Ezeknek a pénzforrásai általában a nagy energiacégek Krugman szerint: az Exxon Mobil például több tízmillió dollárt költött a klímaváltozás tagadásának népszerűsítésére, a Koch Industries pedig két évtizede támogat környezetvédőkkel szembenálló szervezeteket.

És a politikusok?
Krugman felteszi ezután a költői kérdést: Honnan kapják kampánytámogatásaikat a klímaváltozás teóriáját ellenző politikusok? A Nobel-díjas közgazdász szerint az olvasók jól tudják erre a választ. Ugyanakkor szerinte a kapzsiság önmagában még nem triumfálhatott volna, kellett ehhez a gyávaság is. Ez azokra a politikusokra jellemző, akik tudják, mennyire fenyegető a globális felmelegedés, korábban ki is álltak ezért a nyilvánosság előtt, de az utolsó, a döntő pillanatban mégis megrettentek a cselekvéstől.
Ezek közül egyet emel ki Krugman: John McCain szenátort.
Egy időben ő a “környezet barátjának” volt tekinthető – írja a professzor. 2003-ban például a törvényhozásban előterjesztett egy javaslatot az üvegházhatást keltő gázok korlátozására, illetve az ezekkel való kereskedésre. Elnökválasztási kampányában is újra megerősítette ezen szándékát, ám most, hogy ellenfele ül a Fehér Házban, nem ragaszkodik már ennyire ehhez, hajlandó volt “feláldozni elveit, az emberiség jövőjét”, néhány plusz évért a politikában. És Krugman szerint McCain nincs egyedül: “A kapzsiság a gyávasággal megtámogatva győzött. És az egész világ fizeti meg az árát.”

(forrás: hvg, Szegő Iván Miklós írása)

A Szigma-X Tervező és Tanácsadó Kft. projektje 2010-ben elnyerte a Magyar Telekom által, a fenntartható fejlődés népszerűsítése érdekében alapított DELFIN-Díját is innovációs kategóriában.

Magyar szabadalom - nemzetközi piac
Fának álcázott fémtornyok természetesen léteznek, azonban számos nemzeti park és természetvédelmi terület már régóta igényt tartott természetközelibb megoldásra.
Dr. Németh Árpád - az ECOPOL alkotójának – szabadalmaztatott ötlete alapján Békés városban készült el az első monopol fatorony, nem titkoltan tudatformáló szándékkal. A rétegelt-ragasztott faszerkezetű torony, amely tökéletesen illeszkedik környezetébe, sokat segít a város környezettudatos nevelésében. A sikeres kivitelezés újabb lépésre ösztönzi a Szigma X Kft.-t. “Kezdetben egy esztétikus, természetbarát toronycsaládot szeretnénk létrehozni Magyarországon, majd nemzetközi porondra szándékozunk lépni ezzel a szabadalommal.” - mondta dr. Németh Árpád. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. rendszerébe illeszti a prototípusokat, nem tűnik távoli célkitűzésnek a nemzetközi piac meghódítása.

Vissza a gyökerekhez - egy brazíliai esőserdő fája adta az ötletet
Az ECOPOL megvalósulása tökéletes példája annak, hogy a természetben nyitott szemmel kell járni. Dr. Németh Árpádnak egy brazíliai őserdő fája adta az ötletet terveinek megformálásához. Már huzamosabb ideje próbált a felszínre törni a mérnökben, hogy a tervezett öko-toronynak milyen formája legyen, amikor egy barátja Brazíliában készült fotóit nézegette. Az őserdő fája adta az ötletet, hogy a természetben is megtalálható, trópusi óriásfákhoz igazítsa a végső geometriát: a torony “szárnyai”, megfelelnek a fákat támasztó palánkgyökereknek.

(forrás: ECOPOL sajtóközlemény)