holnapután - földközpontú magazin
2010. március 4. (csütörtök) 20-21h
CXLVIII. adás
téma: TASZ, roma ügyek, Balaton ring
vendégek: Juhász Péter és Dénes Balázs, Társaság a Szabadságjogokért

program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • EU 2020 stratégia
  • Porsche 918 hibrid
  • Auchan bojkott
  • RE-FORM pályázat
• témázás - Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetről, céljairól, tevékenységéről, témáiról… drog, szólásszabadság, AIDS… kicsit bővebben a roma ügyekről és a sávolyi MOTO GP ügyéről.

A katamarán felső fedélzetét összesen 500 négyzetméteres felületen borítják napelemek. Készítője - a PlanetSolar alapítója, Raphael Domjan svájci vállalkozó - a Kielben gyártott hajóval egyes vélemények szerint hajójával azt akarja bizonyítani, hogy a megújuló energiaforrások és a rendelkezésre álló technikák már ma megbízhatók és elég nagy teljesítményűek, így nyugodtan lehet rájuk támaszkodni. Az építési költségekről nem közöltek részleteket, de annyit tudni lehet, hogy milliókban mérve kétszámjegyű összegről van szó.

A 2011-es Földkörüli útra Domjant egy francia “kalandor”, az a Gerard d’Aboville is elkíséri, aki evezős csónakkal elsőként kelt át az Atlanti- és a Csendes-óceánon.

A gyártó tájékoztatása szerint a napelemes katamarán 15 csomós - 27-28 km/h - sebességre képes. A fedélzeten a két hajós mellett ötven vendég számára jut hely. A hajó súlya 60 tonna, a napelemek ebből 13 tonnát nyomnak.
A katamarán “tisztán és zajmentesen” teszi meg a 140 napos utat, amely 40 ezer kilométert ölel fel - emelte ki a PlanetSolar.

A hajó először márciusban száll vízre, a nagyközönség májusban, Hamburg kikötőjének 821. születésnapján csodálhatja meg a napelemes katamaránt.

(forrás: Zöldtech, PlanetSolar)

holnapután - földközpontú magazin
2010. február 25. (csütörtök) 20-21h
CXLVII. adás
téma: Roots & Shoots, mobillal a gorillákért
vendégek: Molnár Dorottya és Czingli Viktória, Jane Goodall Rügyek és Gyökerek Egyesület

program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • győzött az energialobbi, elszállt a klímatörvény
  • halastavi életmentő napelemek
  • hulladékból készült olimpiai érmek
• témázás - Roots & Shoots természet és környezetvédelmi hálózatot Jane Goodall világhírű csimpánzkutató hívta életre. 2006 óta itthon is működik. állatvédelem, környezetvédelem és humanitárius programok. mobiltelefongyűjtés a gorillákért, legelőtisztítás lómenhelyen, békamentés…

Ma, február 19-én tartják a II. Magyarországi Klímacsúcsnak nevezett konferenciát. Ezzel kapcsolatosan vetődött fel párunkban némi kétség, kérdés, melyek alapján ide vetettünk egy kis gondolatébresztő(!)t.

Alapinformációk

• Szlogen: “Koppenhága után: Környezettudatos gondolkodást, politikát és cselekvést a fenntartható fejlődésért”
• Megfogalmazott célja: “a közös párbeszéd előmozdítása a tudomány, a gazdaság valamint a politikai élet magas rangú képviselői között a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés elérése érdekében.”
• Támogatók: MVM Paksi Atomerőmű, Mátrai Erőmű, MVM Magyar Villamosművek…
• Néhány előadó: Szabó Imre (környezetvédelmi miniszter), Herczog Edit (EP képviselő), Dr. Kerekes Sándor (BCE rektor-helyettes), Dr. Fodor Gábor (országgyűlési képviselő), Diana Ürge-Vorsatz (klímakutató, a CEU tanszékvezető), Greg Dorey (Brit nagykövet), Bencsik János (Tatabánya polgármestere), Dr. László Ervin (Budapest Klub elnöke), Valaska József (Mátrai Erőmű igazgatóság elnöke), Dr. Mika János (OMSZ  szakértője), Dr. Zágoni Miklós (fizikus), Dr. Juhász Árpád (geológus), Dr. Gerse Károly (Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató- helyettese)…

Kétségek

• a támogatók kapcsán:
  vajon miért szerveznek klímakonferenciát? és miért pont ők?
  • az atomerőművek általában
    • a megújuló energiaforrások terjedésének egyik hátráltatója itthon és nemzetközi vonatkozásban
      
    • nem megoldás a klímaváltozásra
    • biztonságát tekintve a Greenpeace 2006-ban publikált naptárában 365 napra sorolt tragédia talán elég
    • nagyon drága
  • Mátrai Erőmű
    • jelenleg újabb  szénerőművek/blokkok építését tervezi: ezzel teljesen egyértelműen gyorsítja, nem pedig lassítja a klímaváltozást.
      az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) azt javasolja, hogy 2015-től ne épülhessen olyan 300 MW-nál nagyobb erőmű, ahol a CO2 kibocsátás 500 g CO2/kWh felett van. Ez az érték a tervezett mátrai lignitblokknál 780 g CO2/kWh. Az új blokk megépülésekor várhatóan érvényben levő EU szabályok alapján az erőműnek az összes kibocsátott CO2 után fizetnie kell. Ha tavaly az összes CO2 kibocsátása után fizetett volna az erőmű – mint ahogy 2012 után ez várható – akkor 10 milliárdos profit helyett 20 milliárd körüli veszteséggel zárta volna az évet (forrás: WWF)
    • ehhez pedig állami támogatást kapnak
    • február 17-én épp az éghajlatvédelmi törvényt akadályozták (cikk 7-8. bekezdése)
  • MVM, benne a Vértesi Erőmű
    • február 17-én a kormány épp 1,9 Mrd forinttal segítette ki az egyik legszennyezőbb erőművet
• előadók kapcsán: vegyes a kép.
  A hiteles klímakutatóktól a politikuson keresztül, a nagy támogatók vezetőiig.
  De hol vannak azok a civilek, akik nem támogatják a támogatókat (pl. Energia Klub, Greenpeace, WWF, stb.), hanem azért vannak, hogy a civileket képviseljék? Vagy nekik nincs szerepük a szlogenben megfogalmazott Koppenhága utáni környezettudatos gondolkodásban, politikában és cselekvésben?

Utószó - fogalomtisztázás
A “zöldre mosás” vagy “zöldre festés”  Jay Westerveld,  New York-i környezetvédő, 1986-os esszéjéből származik. Westerveld arra mutatott rá, hogy az esetek nagy részében e cégek semmilyen környezetvédelmi erőfeszítést nem tesznek, mivel az számukra nem kifizetődő. Azóta a kifejezés szakkifejezéssé vált, és mára kiterjedt irodalma van. Egyfajta marketingstratégiák sora, melyekkel egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, a természeti és emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában, szervezetében, nyersanyag-felhasználásában és egyéb gyakorlataiban nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése felé. A hamis vagy csak részben igaz zöld arculatot ugyanakkor arra használja fel, hogy profitját maximalizálja a környezeti kérdések iránt egyre fogékonyabb és igényesebb piacokon.

További írások a zöldre festésről, pl. MTVSz Globalizációs füzetek 3 vagy a Tudatos Vásárló cikke.

holnapután - földközpontú magazin
2010. február 18. (csütörtök) 20-21h
CXLVI. adás
téma: cégmérce a tejiparban
vendégek: Kuk Titus, Naszálytej és Varga Géza, Galgafarm

program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • csúszhat a klímatörvény
  • kormánytámogatás a legszennyezőbb erőműnek
  • naperőmű építését tervezik Hevesen
• témázás - a Tudatos Vásárlók Egyesülete által készített cégmérce tejipari értékeléséről. benne környezet (pl. biotermék), társadalom (pl. magyar termék) és állatjólét. a két legjobban végzett vállalattól közvetlenül a teljesítményükről és kis kitérővel a hazai biogazdálkodás körülményeiről.

holnapután: cégmérce tejipari nyertesei

Február 12-én 10h-tól a Greenpeace figyelemfelkeltő demonstrációt és 24 órás virrasztást tartott a Japán Nagykövetség előtt. Az eseményre a bírósági tárgyalás előtt álló Greenpeace aktivisták Junichi Sato és Toru Suzuki védelmében került sor. Az úgynevezett “Tokiói Kettős” egy illegális bálnahús csempészési gyakorlatot leplezett le 2008 januárjában, amiről még ezen a blogon is volt szó. Az általuk a rendőrségre bevitt bizonyíték miatt lopással és birtokháborítással vádolták meg őket. Nézd meg az erről szóló filmeket alább!

1. rész

2. rész

A hatóságok az eljárás során számos ponton sértették a nemzetközi és az egyetemes emberi jogok előírásait, többek között rendszeresen védőügyvéd nélkül, székhez kötözve hallgatták ki őket. A ma megkezdett tárgyaláson pedig akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják őket.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország Egyesület igazgatója ismertette a Greenpeace álláspontját. Elmondta, hogy a “demonstráció és 24 órás virrasztás csak egyike a közel 40 országban ezen a héten zajló eseményeknek a két japán aktivista érdekében. Világszerte több mint 300.000 aláírás, nemzetközi emberi jogvédő szervezetek és az ENSZ Emberi Jogi bizottságának véleménye erősíti szavunkat.”

A japán hatóságok súlyos jogsértés-sorozata a bálnavadász lobbi nyomására, és a vele szimbiózisban élt előző kormány hatására kezdődött. A Greenpeace és a világ tiltakozói azt várják az új japán kormánytól, hogy a csempészés ügyét vizsgálják ki teljes mértékben. “Meg kell állítanunk a további jogsértést ebben az ügyben! Az illegális bálnavadászatot és az azt körülölelő korrupciót kell elítélni, és nem ennek leleplezőit” – zárta a sajtótájékoztatót Szegfalvi Zsolt.

A sajtótájékoztató után a szervezet igazgatója a Nagykövetség misszió vezetőjének adta át a Greenpeace tiltakozó levelét, az ügy dossziéját és az ENSZ Emberi Jogi Bizottság állásfoglalásának egy példányát. A misszió vezető biztosította a Greenpeace-t, hogy továbbítják jelentésüket a japán külügyminisztériumnak.

Az aktivisták másnap reggelig maradnak a követség előtt, ahol egy bálnát formázó jégszobrot és 1000 origami bálnát hagynak maguk után, emlékeztetőnek.

Nemzetközi vizeken sem állt még meg az akció. Te is csatlakozhatsz még mindig, és biztosíthatod a két Greenpeace-est támogatásodról. Ehhez csak klikkelned kell, és megadnod a neved, országod és email címed. Aztán ezt még meg is oszthatod akár a twitteren, facebookon, stb hogy másokat is erre buzdíts! Hajrá! Mások a szabadságukat tették kockára a bálnák védelméért, neked csak a nevedet kell adnod, hogy a japánok felébredjenek…

holnapután - földközpontú magazin
2010. február 11. (csütörtök) 20-21h
CXLV. adás
téma: globalizációból eredő problémák, globális nevelés
vendégek: Mihalkó Viktória és Nagy Balázs, Anthropolis Egyesület

program

• trendwatch - hírek, aktualitások kibeszélése
  • cégmérce - tejipar
  • autóipari trendek
  • londoni elemzők szerint Budapest az 55. legélhetőbb város
  • napelemes közvilágítás Érden
• témázás - a globalizáció társadalmat érintő negatív hatásai és a megoldás egyik eszköze, a globális nevelés. Milleniumi Fejlesztési Célok, A világ 12 problémája, GlobEdu gyűjtemény, Totál Globál…

A vizsgálatot a tejipari termékek széles körében végezték el: az adatbázisban a következők szerepelnek:

• tej
  legjobb: Galgafarm (12,5 pont), utolsó: Milli (4,5 pont)
• gyümölcsjoghurt
  legjobb: Zöldfarm Bio (10,5 pont), utolsó: Activia (3,5 pont)
• joghurt
  legjobb: Zöldfarm Bio (10,5 pont), utolsó: Activia (3,5 pont)
• kefir
  legjobb: Zöldfarm Bio (10,5 pont), utolsó: Danone (3,5 pont)
• krémtúró
  legjobb: Virágoskút (10 pont), utolsó: Bakony (4,5 pont)
• puding
  legjobb: Müller (7 pont), utolsó: Danette (3,5 pont)
• rudi
  legjobb: Tolle (8 pont), utolsó: Milka (3,5 pont)
• sajt
  legjobb: Galgafarm (12,5 pont), utolsó: Bakony (4,5 pont)
• sajtkrém
  legjobb: Virágoskút (10 pont), utolsó: Medve (5 pont)
• tejföl
  legjobb: Zöldfarm Bio (10,5 pont), utolsó: Danone (3,5 pont)
• tejszín
  legjobb: Naszálytej (10,5 pont), utolsó: Milli Perfecto (4,5 pont)
• túró
  legjobb: Galgafarm (12,5 pont), utolsó: Bakony (4,5 pont)
• vaj
  legjobb: Bio+ (9,5 pont), utolsó: Bakony (4,5 pont)
• vajkém
  legjobb: Party (8 pont), utolsó: Milli Life+ (4,5 pont)

A cégmérce szempontjai alapján legmagasabb pontszámmal a túró, sajt és tej cégmércékben szereplő Galgafarm nyerte az első helyezést. Második helyezett a Naszálytej, harmadik pedig a Virágoskút Kft. lett.

Az tejipari cégmérce sereghajtói a Pannontej, a Friesland, a Veszprémtej lettek, a legalacsonyabb pontszámot a Danone kapta.

A tejipari ágazatról készült cégmérce rangsora a cégmérce weboldalán, az összefoglaló elemzés pedig a Tudatos Vásárló cikkében olvasható.

A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálatából kiderült, hogy:

• A 31 vizsgált tejipari cég közül egyik sem tett közzé honlapján környezeti jelentést.
• Több cég kapott környezetkárosításért bírságot: a Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt).
• A Sole-Mizo Zrt.-t zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és a Frieslandhoz hasonlóan csatornaszennyezés miatt marasztalták el.
• A bio alapanyagokkal dolgozó Galgafarm, Andechser, Virágoskút, Naszálytej, Milchwerke Bechtesgadener Land, Sole-Mizo és a Kärntnermilch plusz pontot kapott.

A cégek társadalmi teljesítménye vegyes eredményeket hozott.

• A legtöbb probléma a Danone céggel kapcsolatban volt. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.
• A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta.
• A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot.
• A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
• A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatai alapján megállapítható, hogy a cégek nagyjából felét az évek során kisebb bírsággal sújtották. Nagyobb és többszöri bírságot a Dráva Tej, a Sole-Mizo és a Friesland kapott.

Az értékelésben fontos szempont volt, hogy a gyártó palettáján mennyi magyar termék található, illetve a cég mekkora százalékban van hazai tulajdonban.

• Maximális pontszámot a Tolnatej, a Minna, a Naszálytej, a Fuchs Tej, a Fino-Food, a Galgafarm, a Jásztej és a Dráva Tej ért el. E cégek többsége minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint 90%-ban magyar tulajdonúak.
• A legnagyobb pontlevonásban a Zott és a Mona Hungary részesült, mivel gyártási tevékenységet Magyarországon nem folytatnak, termékeiket importálják.

(forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete)

Még decemberben kértek meg, hogy február 6-án tartsak prezentációt a Debreceni Egyetem napja 2010 “Green IT” szekciójában az ETNO-WWF projekt kapcsán.  Egyértelmű volt, hogy ebből következően az előadás a “Klímavédelem fénysebességgel” címet fogja viselni, és a fókuszban a “(klíma)intelligens információs lehetőségei” lesznek. Gondoltam, nagyjából megosztom itt Veletek a gondolatmenetet, amiről beszél(get)ni tervezek - és természetesen jöhetnek a javaslatok, ha kifelejtettem valamit:

• ICT lehetőségei a fenntarthatóságban, mintegy bevezetésként
  • társadalom (demokrácia, tudás, életminőség…)
  • gazdaság (átláthatóság, hatékonyság, innováció…)
  • környezet (egészséges környezet, klímavédelem, erőforrások…)
• az ETNO-WWF közös kezdeményezés kapcsán
  • a projekt és a két szervezet háttere
  • a roadmap tartalma, azaz az ICT hatásai
    • ICT globális terhelése (2%)
    • utazáskiváltási lehetőségek (audio-, videkonferencia, …)
    • e-dematerializáció (online ügyintézések)
    • e-közösség (flexibilis munkavégzés…)
  • a roadmap utáni további kezdeményezések közül bővebben
    • WWF (HP) - Outline for the first global IT strategy for CO2 reductions
      benne az 1 mrd t CO2 kiváltás lehetőségei
    • GeSI (McKinsey) - Smart 2020
      benne 7,8 Gt CO2 kiváltási lehetőségekkel
      • ipar: 1,1 Gt
      • közlekedés, szállítás: 2,2 Gt
      • építőipar: 2,4 Gt
      • energia szektor: 2,1
    • EU 2009-es ajánlása említés szinten
  • végül inspirációként a Low Carbon Innovation film

Mi lenne még fontos?

A világ lakosságának mindössze egyharmada (35%) állítja, hogy kormányuk a megfelelő lépésekkel és ütemben próbálja megakadályozni az éghajlatváltozást.

A Reuters News megbízásából végzett és nyilvánosságra hozott új Ipsos Global @dvisor felmérés szerint (a világ GDP-jének 75%-át képviselő) 23 ország felnőtt lakosságának mindössze 35%-a véli, hogy saját kormányuk a megfelelő lépésekkel és ütemben próbálja megakadályozni a globális éghajlatváltozást.

A 2009. decemberi koppenhágai éghajlatvédelmi konferencia előtt, közben és után 24 000 felnőtt - országonként ezernél több válaszadó - részvételével végzett felmérés szerint az említett polgárok  65%-a nem hisz abban, hogy kormányuk a megfelelő lépésekkel és ütemben próbálja megakadályozni a globális éghajlatváltozást.

A felmérésben részt vett 23 ország közül mindössze három vizsgázott sikeresen állampolgárai szerint - a legpozitívabb minősítést Kína (86%), valamint India (60%) és Törökország (54%) kapta.

Magyarországon kisebbségben vannak (23%), akik ebből a szempontból jónak ítélik a kormány tevékenységét.

Az összes minta demográfiai megoszlása szerint…

• leginkább a nők (67%, a férfiak 63%-ához képest)
• az idősebbek (az 55 év felettiek 69%-a) a középkorúakhoz (35-54 évesek 67%-a) és a fiatalabbakhoz (35 év alattiak 62%-a) viszonyítva,
• valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők (67%) a közepes és magasabb jövedelműekhez képest (mindkettő 63%)

…tartoznak azok közé (65%) akik leginkább nem értenek egyet azzal, hogy kormányuk a megfelelő lépésekkel és ütemben próbálja megakadályozni a globális éghajlatváltozást.

Ezzel szemben a fenti állítással leginkább egyetértők (35%) közé  tartoznak…

• a férfiak (37%, a nők 33%-ához képest),
• a fiatalabbak (35 év alattiak 38%-a) a középkorúakhoz (35-54 év közöttiek 33%-a) és az idősebbekhez (55 év felettiek 31%-a) viszonyítva, valamint
• a közepes és magasabb jövedelemmel rendelkezők (mindkettő 37%) az alacsonyabb jövedelműekhez képest (33%).

Ezek az eredmények a Thompson Reuters News Service megbízásából az Ipsos által 2009. november 4-e és 2010. január 13-a között végzett közvélemény-kutatásból származnak. A nemzetközi felmérés során 24 077 - 18 év feletti - felnőttet kérdeztek  összesen 23 országban, amelyek együtt a világ GDP-jének 75%-át képviselik.

A felmérésben részt vevő országok: Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Lengyelország, Oroszország, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Cseh Köztársaság, Hollandia, Nagy Britannia, Egyesült Államok és Törökország. Országonként 1000-nél több válaszadó szerepelt az Ipsos által megkérdezett internetes panelben. Ezt követően súlyozást alkalmaztak a demográfiai különbségek kiegyenlítésére, valamint annak biztosítására, hogy a minta összetétele az adott ország legfrissebb népszámlálási adatainak megfelelően tükrözze a felnőtt lakosságot, és a kapott eredmények reprezentálják az egyetemes vélekedést.

(forrás: Ipsos)