"Ha víz nincs, semmi sincs"-Fenntarthatóságról őszintén

A Fenntarthatóságról őszintén podcast legújabb adásának vendége Fontányi Rita, a P & B Aqua Zrt. alapítója és vezérigazgatója, aki cégével a hazai vízgazdálkodás megújításán, az ivóvízellátás modernizációján és a vízközmű-digitalizáción dolgozik nap mint nap.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban a hazai tavak jövőjét, a vízminőség fenntarthatóságát és a vízpótlás égető kérdéseit jártuk körbe. Fontányi Rita és Szomolányi Katalin részletesen elemezték a Balaton valódi állapotát: miért nem a vízszint ingadozása, hanem a romló vízminőség, az algavirágzás, a nádasirtások és a hálózati meghibásodások miatti szennyvízbeömlések jelentik a legnagyobb veszélyt. Beszéltek arról a hatalmas projektről, amellyel sikerült modernizálni a Balaton-térség ivóvízellátását a Murai vízbázis bevonásával, csökkentve az energiaigényes felszíni vízművek terhelését. Megvizsgálták a Velencei-tó kritikus helyzetét, amely 2026 nyarán elért történelmi mélypontjával már a vitorlázók körében is csak „rizsföldként” ismert, és rávilágítottak a Fertő-tó sérülékenységére, ahol a partok lebetonozása helyett a természetes egyensúly és a szabályozás szigorú betartása a megoldás. Szó esett arról is, hogy a vízkrízis miként sodorhatja veszélybe a hazai vállalatokat, miért elkerülhetetlen a regionális szintű közös stratégiai gondolkodás, és miért kell a nagyfogyasztóknak felkészülniük a legrosszabbra, hiszen egy krízis esetén az állam az ipari szereplők korlátozásával fogja védeni a lakossági ivóvízellátást.

Egy epizód a tavaink ökológiai egyensúlyáról, az elkerülhetetlen fizikai klímakockázatokról, és arról, miért kell a vállalatoknak és a szakmának közös asztalhoz ülniük, mielőtt végleg elmegyünk a falig.

SZK
Kezdjük a legnagyobb tavunkkal, a Balatonnal! Nyaranta mindig a vízszint kerül a középpontba. Mekkora itt a valós probléma, és hogyan látod a Sió-csatorna szabályozását, valamint a vízminőség kérdését?

A Balaton vízszintjének megítélésében még a szakemberek között sincs teljes konszenzus. A tó vízszintjét a Sió-csatorna látja el, aminek az alapviszonyítási szintjét korábban 110-ről 120 centiméterre emelték. Bár sokan megijedtek, amikor vizet engedtek a Sióba, ez mindössze egynegyed centiméteres vízszintcsökkenést jelentett a Balatonon. Én személy szerint a vízpótlás pártján állok. A legnagyobb veszélyt azonban nem az jelenti, hogy térdig vagy derekig ér-e a víz, hanem a vízminőség romlása és az algavirágzás. A Balatonnak ugyan jó a megújuló képessége, de a nádasok kiirtása és a csatornahálózat elmaradt rekonstrukciója miatti szennyvízbeömlések komolyan veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát.

SZK
Említetted a balatoni ivóvízellátási projekteteket is. Hogyan sikerült modernizálni ezt a hatalmas rendszert, és miért volt kulcsfontosságú a Murai vízbázis bevonása?

Ez egy hatalmas, négy megyét és 96 önkormányzatot érintő terület, amelynek az ivóvízellátását korábban mindössze két karsztkút és öt felszíni vízmű biztosította. A fenntarthatóság szempontjából nem maga a kiemelt vízmennyiség jelentette a gondot, hanem a felszíni vízművek működtetése: a nyáron tartósan 28 fokos, enyhén algás balatoni vízből ivóvizet előállítani óriási energiaigénnyel jár. Ezért vontuk be a Mura folyó kavicsteraszából kinyert partiszűrésű vizet, amire a horvát féltől is megkaptuk a környezetvédelmi engedélyt évi 19 millió köbméterre. Ezzel kiválthatók a drága felszíni vízművek, miközben a karsztvizeinket megőrizhetjük stratégiai tartaléknak.

SZK
Áttérve a többi tavunkra: a Velencei-tó 2026 nyarán elérte a mindenkori legalacsonyabb vízszintjét, a Fertő-tó pedig szintén rendkívül sebezhető. Átmeneti krízisről van szó, vagy végleg elmentünk a falig?

Ez már egy tartós krízis, valóban elmentünk a falig. Nem véletlen, hogy a vitorlázók már csak „rizsföldnek” hívják a Velencei-tavat. A 70-es években kiépült egy mesterséges vízpótló rendszer tározókkal és csatornákkal, és én itt is a vízpótlás pártján állok. A Fertő-tó esetében pedig a szabályok szigorú betartására és a pazarlás megszüntetésére van szükség: a partok lebetonozása helyett meg kell őrizni a természetes egyensúlyt. A sokféle szakmai ötlet között úgy lehet igazságos döntést hozni, ha a szakemberek leülnek egy közös asztalhoz, és addig nem állnak fel, amíg meg nem születik a konszenzus.

Fontányi Rita

Fontányi Rita, a P&B Aqua Zrt. alapítója és vezérigazgatója. A P&B Aqua egy kutatási, fejlesztési és műszaki tanácsadó cég, küldetése a vízgazdálkodás megújítása, úgy mint az ivóvízellátás modernizációja, a vízmérleg javítása, a megújuló energiaforrások alkalmazása a vízgazdálkodásban és a víziközmű digitalizációja. Vendégünk tehát nem kívülről látja a magyar vízkészletek kihívásait, hanem azokkal foglalkozik nap mint nap, műszaki és innovációs szempontból egyaránt.

SZK
A tavak és az ivóvíz mellett beszéljünk a gazdaságról is! A vízkrízis hogyan érinti a nagy ipari létesítményeket és vállalatokat?

Ha nincs víz, akkor semmi sincs; a vízkrízis mindent veszélyeztet. Az atomerőmű és a nagy gyógyszergyárak mellett ott vannak az új akkumulátorgyárak is, amelyek napi vízigénye eléri a 10 000 köbmétert, és víz nélkül működésképtelenek. Ugyanakkor a víziközmű-szolgáltatókat is sújtja a lakossági és ipari terhelés óriási ingadozása és annak brutális energiaigénye. A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a víz nem egy korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás, hanem a működésük legkritikusabb feltétele.

SZK
Mit tehetnek a cégek ebben a helyzetben? Hogyan tud egy vállalat felkészülni a fizikai klímakockázatokra és az esetleges vízhiányra?

A nagy vízfogyasztó vállalatoknak fel kell készülniük akár egy 30–60 napos teljes vízhiányra is. Tudomásul kell venni, hogy ha abszolút vízhiány alakul ki, a kormányzat nem a lakosságtól fogja elvenni az ivóvizet, hanem az ipari szereplőket – például egy gyógyszergyárat – fog leállítani vagy korlátozni. Ezért ahol csak lehetőség van rá, a cégeknek saját tározókapacitásokat kell kiépíteniük a túlélés érdekében.

SZK
Zárásként: miként alakítható ki egy olyan fenntartható stratégia, amellyel a gazdasági szereplők és a vízgazdálkodás is talpon maradhat az elkövetkező években?

A megoldás a regionális szintű közös gondolkodásban rejlik. Nem elég egyenként kezelni a cégeket: régiós bontásban össze kell ültetni az adott terület nagy vízfogyasztóit és a szakembereket. Együtt kell kidolgozni azt a stratégiát, amellyel vészhelyzet esetén is biztosítható a vállalatok működése anélkül, hogy a leállás lenne az egyetlen opció. Abszolút hiszek a közös gondolkodásban, mert a fenntarthatóság lényege pontosan erről a rendszerszintű együttműködésről szól.

A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva Szalkai-Lőrincz Ágnes közösségi energia szakértővel beszélgetünk az energiaközösségek jelenéről és jövőjéről.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el: